01.) Az állam feladata és a folyamvölgyi társadalom részletes jellemzése

• A sumerek Kr.e. a 4. évezred közepén vándoroltak Mezopotámia déli részére. Eredetük homályos
• Folyók szabdalta mocsaras síkság. Forró vidék.  A csapadék kevés.(Azóta is csökken.)
• Földművelés
  • csak öntözéssel lehet
  • csatornákat, gátakat építenek nagyobb termés reményében
  • gabonát, gyümölcsöt, zöldséget termesztettek
  • szarvasmarhát, juhot tenyésztettek.(legeltető állattartás)
  • ekével szántanak, a sarlót ismerik
  • a szükségleteket kielégítik

Csere kialakul

• Nád és agyag volt
• (Fa, kő, fémek nem voltak)
• ismerték a rezet Kr.e.2. évezredben a bronzeszközök elterjedtek

Termelést a templomgazdaságok szervezték, mely az állam és a templom tulajdona

• Az irányítás az ő hivatalnokai végezték. Önálló rendszer
• A megtermelt terményt és elkészített terméket mindenki beadja a raktárba, és a szükséges élelmiszert, szerszámot a raktár adja ki

a.)    A város nagybirtokai a legjobb földek. Ezeken a közrendű szabadok dolgoztak, akik ezért terményt kaptak

A kisbirtokok (a parcellák) a közrendű szabadoké

b.)    Kézművesek: nyersanyagot és élelmiszert a raktárból kaptak és késztermékeiket (szerszámokat, szöveteket) a raktárakba adták le

A termelést, adózást és a közmunkát a közrendű szabadok látják el.

Új szakmák jelentek meg.(pék, cukrász, molnár, mészáros)

(Méz) sört is főztek

A rabszolgák a termelés legalsó szintjén dolgoznak

 

• · Az öntözés alkalmazása és a növekvő szervezettség hatására központok alakultak ki. (Ur, Uruk, Lagas, Kis)
• · A lakóházak egy nagy épület köré csoportosultak, így a Kr.e. 3. évezredben a központok városállamokká fejlődtek. Falvakkal vették magukat körül.
• · A szabad földterületek elfogytak és megszületett egy új igazgatási forma: az állam.

Az állam feladata

• · a termelés irányítása és a közösség összefogásának szervezése
• · a rend fenntartása, biztosítása a katonai és papi vezető réteggel és hivatalnokokkal
• · a védelemről való gondoskodás

A közösség összefogását a vezető hatalmának növelésével tudták megoldani, ami despotizmushoz, a vezetők korlátlan hatalmához vezetett.

 

• Sumer földjeit a folyamatos öntözés tönkretette: elszikesedtek. Az elsivatagosodott termőföld miatt a gazdaság központja északra tolódott. Ez a terület a legelőkről bevándorló akkád törzseké volt, akik létrehozták Agade városát.
• Agade királyai elfoglalták Sumert és Mezopotámiát egyesítették. Műveltségüket az őket követő népek átvették.

 

• · A mezopotámiai istenvilág jellegét a sumérok alakították ki.
• · Földöntúli világa: zord, isteneik kiszámíthatatlanok, kegyetlenek, követelőzőek, sokan voltak. Istenhármasok.
• · Hitvilágára jellemző a jóslás. Természeti jelenségeket tanulmányoztak: csillagokat (zikkuratokból)
• · Sok megfigyelés halmozódott fel, mely serkentő volt a tudományokra (csillagászat, matematika).
• · A hatos számrendszert alkalmazták, (kör felosztása 360 fokra, óra, perc, másodperc, szorzás, osztás)

 

02.) Sumer vallás, tudomány és a Gilgames eposz

• · A sumerek Kr.e. a 4. évezred közepén vándoroltak Mezopotámia déli részére
• · Városállamokat hoztak létre D-Mezopotámiában: Ur, Uruk, Larsza, Lagas, Umma
• · Eredetük homályos

Istenekhez kötődtek, több mint 3000 istenük volt. A Mezopotámiai istenvilág jellegét a sumérok alakították ki. Földöntúli világuk zord, isteneik kiszámíthatatlanok, kegyetlenek és követelőzők.

Hitviláguk jellegzetes vonása volt a jóslás.

Középpontban egy zikkurat állt. Úgy tartották, hogy a földi istenség ebben a templomban lakik.

Itt nem csak imádkoztak, itt volt a raktár, műhely és a kereskedők lakhelye is.

A termelést a templomgazdaságok szervezték, mely az állam és a templom tulajdona.

A megtermelt terményt és az elkészített terméket mindenki beadta a raktárba, és a szükséges élelmiszert, szerszámot a raktár adta ki. Újraelosztó gazdaság (redisztribúció).

A palotagazdaságban a gazdaság irányítását, szervezését királyok (kiemelkedő katonai vezetők), vagy a közösségek papi elöljárói (enszi) végezte. Papkirályok voltak. A közösség összefogását a vezető hatalmának növelésével tudták megoldani, ami despotizmushoz, a vezetők korlátlan hatalmához vezetett.

 

Tudomány:

A sumerek a jövőt elsősorban természeti jelenségek tanulmányozásával akarták megismerni.

Elsősorban a csillagokat fürkészték a toronytemplomokból: a zikkurátokból. Sok ismeret, megfigyelés halmozódott fel, amely serkentően hatott a tudományokra.(csillagászat, matematika).

A sumerok a hatos számrendszert alkalmazták: a kört 360 fokra osztották, 24 óra, 12 hónap, 60 perc. Agyagtáblára írtak. Írásmódjuk: ékírás, jobbról balra írtak. Képírás – szóírás – szótagírás.

 

Gilgames: Uruk királya (Kr.e.27.században)

Az eposz (nagy terjedelmű elbeszélés) főhőse a szomszédos város (Kis) elleni harcot írja le.

Több változata van. Az egyikben az örök élet keresése is megjelenik.

Több példány fennmaradt, mivel az edubbákban a Gilgames eposzon tanultak írni.

 

03.) Hammurapi törvénykönyvének jellemzése forrás alapján

Kr.e. a 18. században az Óbabiloni Birodalom legjelentősebb törvényei a Hammurapi Törvénygyűjteményben található. Ez Mezopotámia legismertebb írásos emléke.

Hammurapi (leghíresebb király) Kr.e.1792-1750) nagy hódításokat vitt véghez.

Sumer és akkád előzményekre épült a törvénykönyv. A király jogászai állították össze a kor eseteiből, hogy mintaként szolgálhassanak más ítéletekhez.

„Igazságos ítéletek” gyűjteménye: különböző rétegek eltérő büntetést kaptak.(halálpénz)

Mintául szolgálnak. Célja: a rend, fegyelem és a tulajdonjog biztosítása vasszigort alkalmazva.

A büntetések általában nagyon szigorúak, többségükben halált szabnak ki. Szemet szemért elv él.

Előrelépést jelentett az okozott kár megtérítésének előírása.

Ugyanakkor fejlett jogéletre következtethetünk: van bizonyítás, vádló, tanú.

A család az apa fennhatósága alatt állt, külön védelemben részesült a gyerekeivel szemben: patriarchális.

A kor gazdálkodására jellemzi, hogy a rabszolga, vagy az adós is eladható.

Hammurapi ítéletei elsősorban a tulajdonvédelemmel foglalkozott.

• · A törvénykönyv tükrözi a kor tulajdonviszonyait és a társadalmi viszonyait.
• · Hiányoznak az államra, közigazgatásra való példák.
• · Hammurapi saját tulajdonának tulajdonította a földeket és a csatornákat. (Ő építette)
• · A királynak és a papságnak vezető szerepe volt, ők az előkelők.

A hivatalnok a papság

A munkavégzők:

• · a közrendű szabadok
• · félszabadok (muskénum)(adósrabszolga)
• · rabszolga

Fekete bazaltra vésték a 282 paragrafust, egy része elmosódott.  –  Louvre-ban van.

Jogvita esetén PER van bíróság előtt.

Van vádló és védelem.

Tettenérésnél: leleplezik az elkövetőt.

Bizonyításnál: vádat tárgyalnak, bizonyítanak.

Tanú: a perben állításokat igazoló, vagy cáfoló személy.

A büntetés célja:

1.)    Életvédelem

2.)    Vagyonvédelem

Büntetés módszerei:

1.)    megtorlás

2.)    kártalanítás

3.)    szemet-szemért

Végrehajtás célja: Elrettentés, eszközei:

• halál
• csonkítás
• Vagyonelkobzás

Törvények születése:

• Szokásjog
• Szóbeli hagyomány alapján (nincs leírva)
• Szabadabban értelmezhető

Törvénygyűjtemény jellemzője:

• írásba foglalása (= kodifikálás)
• lényeges esetek, ítéletek
• egységes értelmezés
• kötelező érvényű

Törvények születését befolyásolják:

• társadalom differenciája
• gazdaság fejlődése
• állam kibontakozása

 

04.) Az egyiptomi vallás, tudomány és mindennapok: vallás jellemzői, istenek, piramisépítészet kialakulása, jellemzése (Dzsószertől a gízai piramisokig).

Hitvilágukat istenek és egyéb mitikus lények százai népesítették be. Hatalmas a túlvilághit.

Sokistenhívők: politeizmus volt: ahol istenek és mítikus lények vannak.

Az állam kialakulásakor az egyesülő területek magukkal hozták kultikus lényeiket. Az istencsoportok összeolvadnak, ezt vallási szinkretizmusnak nevezzük.

Az egyiptomiak szerint a túlvilág csak akkor biztosított, ha a test is megmarad.

Főistenüket, a napistent több néven is nevezték: Ré, Amon, Aton.

• Ízisz: szépség, varázslás, anyai szeretet
• Ozírisz: alvilág
• Hórusz: fáraók előde
• ellenfele: Széth: hadisten
• Ptah: kézművesek
• Thot: írnokok
• Anubisz: balzsamozás

Túlvilághit:

• · egész életükben erre készülnek
• · a lélek áll:
• o „Ká”- ból: vándorol, Ozirisz birodalmába kell eljutnia
• o „Rá”- ból: a halál után a testben marad

 

05.) Mit tud a mezopotámiai, az egyiptomi írásról és a rosette-i kőről és a hangjelölő írásról

Mezopotámiában az államkialakulásával egy időben fejlődött ki az ékírás.

Az irányításhoz, a nyilvántartáshoz nélkülözhetetlen volt az írás.

A sumerek Kr.e. a 4. évezred végén már ismerték az írást.

Kezdetben

• · képírás volt: képi jelek Kr.e.3000.  A jelek tárgyakat ábrázolt. Sumér városállamok.
• · szóírás: a jelentés távolodik a rajztól Kr.e. 2400. Akkád Birodalom.
• · szótagírás: stilizált jelek: a jelentés független a rajztól Kr.e.1700. Óbabiloni Birodalom (pl. só - sovány; kar – karvaly)

A sumerek írását átvették az akkádok, de a jeleket a saját nyelvükre alkalmazták. Így az ábrák és azok jelentése elvált egymástól.

 

Később az írás egyszerűsödött:

• · kialakultak a jellegzetes ék alakú jelek.
• · A perzsák megjelenéséig csak kisebb változások voltak.
• · Agyagtáblákra, jobbról balra írtak, a fontosabb szövegeket kiégették.

Az államhatalomnak sok írástudóra volt szüksége, ezért iskolákat állítottak fel: ezeket „tábla házának” (edubba) nevezték. A gyakorlás kedvéért hosszú szövegeket másoltak le.(pl.Gilgames történet)

 

Egyiptomban az írás Kr.e.2900-tól 100-ig jelentősen átalakult.

• · Itt a Hieroglif írás a legősibb. Az archaikus korban alakult ki. A legélethűbben ábrázolták az állatokat, növényeket. Nem tiszta képírás, hanem szó-, szótag-, és hangértékű jelek bonyolult rendszere. Szent vésett, az örökkévalóság írása, csak kövön, templomban

Később az óbirodalom idején alakultak ki:

• · Hieratikus: papi, vallási szövegek (a hieroglif egyszerűbb változata)
• · Démotikus: legegyszerűbb, folyóírás. (népi)
• · A papiruszra stilizált jelekkel írtak.

 

Rosette-i kő.  A sötét gránittömbre a Kr.e. 2. században vésték ugyanazt a szöveget hieroglif, démotikus és görög írással. Mivel a görög nyelv ismert volt, segítséget nyújtott a másik két írás megértéséhez. A kiindulópontot a szövegben szereplő uralkodók nevei jelentették. A leletet a 18. század végén

Napóleon egyiptomi hadjárata során találták. E kő segítségével fejtette meg az egyiptomi hieroglifákat 1822-ben a francia Champollion.

 

A hangjelölő írás volt a föníciai kereskedővárosok legmaradandóbb alkotása.

Kr.e. a 19. században már voltak próbálkozások az ábécé létrehozására. Ugaritból ékírásos ábécé került elő, mely Kr.e.1350 körül keletkezhetett. Végül Kr.e. 1100 táján Bübloszban dolgozták ki a 22 vonalas jelből álló írást, amely magánhangzókat nem jelölt.

Később ez lett az alapja a héber és az arab írásnak. A görögök a magánhangzók hozzáadásával továbbfejlesztették a találmányt és az így kialakult jelrendszer lett az alapja a mai ábécénknek is.

A föníciaiaknak nagy szükségük volt az egymástól távol álló városokban az egységes lejegyzésre, az adatok rögzítésére, hogy a hosszú hajóutak alatt az adatok maradandósága biztosítva legyen. A különböző népek között egységes jelrendszerre volt szükség. Ez az egységesség előnyt jelentett a korábbi írásokkal szemben.

A hettiták írását és nyelvét a 20. század első felében fejtették meg az egykori fővárosuk, Hattusas romjai között talált könyvtár kiégett agyagtáblái segítségével.

 

06.) Aton - reform (állatkultusztól a reform bukásáig) – Királyok – völgye és a Tutanhamon lelet

 

• ·A thébai papság akkora hatalomra tett szert, hogy hatalma veszélyeztette a fáraó hatalmát.

IV. Amenhotep fáraó – Kr.e. 14. század

• ·Amon kultusz helyett bevezette az Aton kultuszt. Ezzel IV. Amenhotep kísérletet tett a korábbi sokistenhit helyett az egyistenhit bevezetésére. Az adományokat ezután Atonnak juttatták.
• ·A fáraó a nevét Ehnatonra (aki üdvös Aton számára) változtatta, Ehnaton új fővárost hozott létre: Ahet - aton.(= aton fényhegye)
• ·Sírok díszítéseiből eltűnnek a túlvilági élet jelenetei. Realista mintázatok voltak.
• ·Temploma fedetlen, hogy a fény besüssön.
• ·felesége: Nofretiti. (Legszebb Kleopátra mellett) Sírját még nem ismerjük.
• ·Halála után kísérlete megbukott, utódjának újra meg kellett változtatnia a nevét Tutanhatonról Tutanhamonra.

Tutanhamon

• ·visszaköltözött Thébába. (ma = marna) Fiatalon: (8-9évesen) került a trónra.
• ·Fiatalon hunyt el, kb. 10 évig uralkodott, illetve uralkodott valaki helyette. Érintetlen sírját az arany halotti maszkjával 1922-ben a királyok völgyében Howard Carter brit egyiptológus fedezte és tárta fel. Csak az ő sírja kerülte el a sírrablók pusztításait.
• ·A Királyok völgyében, ahová a fáraók sziklasírjait vésték Théba mellett, a Nílus bal partján a hegy piramis alakú. Nagyjából tudjuk, hogy nézett ki a sziklasír a maradványokból. Ezt a felfedezést az évszázad régészeti felfedezéseként is szokták említeni annak ellenére, hogy sok furcsaságára a mai napig nem sikerült választ kapni. Ilyen pl. az, hogy miért olyan kicsi a sír, és miért olyan az elrendezése, mintha nem egy fáraó, hanem egy királyné sírja lenne, kanópuszedényt is találtak a fáraó sírkamrájában: ebbe rakták a mumifikálás után a beleket.

Templomépítészetnél:

• ·pilon, vagy pülon = kapu, a templom első monumentális kapuja, bejárata.
• ·hüposztilcsarnok, vagy oszlopcsarnok = (a pilonnál alacsonyabb). Mennyezetét oszlopok tartják.
• ·Szentély felé fokozatosan csökkenő a mennyezet magassága, a padozat viszontemelkedik, tehát szűkülő, sötétedő tér van.Az oszlopokat: hieroglifákkal, lótuszvirággal, vagy pálmafejjel díszítették.

 

Az Újbirodalom időszakában már nem piramisokban temetkeztek a fáraók, hanem sziklasírban.

Az Aton - reform bukásának az oka, hogy nincs túlvilághite. Erről nem beszélnek.

 

Az egyiptomiaknak hatalmas a túlvilághitük.

Istenvilágukban az egykori totemizmus jegyeit is fellelhetjük. Számos állatistennel találkozhatunk, másrészt isteneiket sokszor az emberi alakkal és stilizált állatfejjel.(oroszlán, sólyom,krokodil, víziló stb.) ábrázolták.

Az emberek azt hitték, hogy a fáraó sírhelye a túlvilágon is hirdeti hatalmát. Úgy gondolták, hogy ha megépítik a sírhelyet, úgy biztosítva lesz az ő túlvilági életük is.

Az Aton - reformmal isteneik helyett csak az Aton napisten maradt volna. Ez a reform bukásának oka is.

 

07.) Fönícia kultúrája: találmányai és írása

• · A föníciai művészet más népek formakincsét (Egyiptom, Asszír, Görög stb.) magába olvasztotta.
• · Szobrászat, domborműfaragás terén jeleskedtek. A föníciai városokban templomok álltak, melyekbe Baál istenségeket faragtak.
• · Salamon a templomba kerülő tárgyakat föníciai mesterrel faragtatta a Biblia leírása alapján.
• · Az üvegkészítést már Kr.e. a 3. évezredben Mezopotámiában ismerték. Föníciában a tengerparton talált homok különösen alkalmas megolvasztásra és üvegkészítésére. A Föníciában készült változatos színű üvegedények, gyöngyök, függők keresettek voltak.
• · A föníciaiak a textilfestésben is jeleskedtek. A bíborfesték előállításához szükséges alapanyag, a murexkagyló náluk található volt.

 

A föníciaiak, mint hajós nép a tenger fuvarosaivá váltak. Sorra alapították kereskedelmi telepeiket Ciprustól Gibraltárig. Hérodotosz görög történetíró egyes városokban kialakult néma kereskedelemről írt. A hajósok, ha megérkeztek, áruikat sorba kirakták a tengerpartra. Hajóikra szálltak és füstöt eregettek. A bennszülöttek az áruk értéke gyanánt aranyat raktak ki, majd visszavonultak. Ha a hajósok meg voltak elégedve az értékkel, akkor felvették az aranyat. Ha nem voltak megelégedve, vissza mentek a hajóra és vártak és ez így folytatódott, míg meg nem elégedett mindkét fél.

Ugyancsak Hérodotosz írta, hogy a föníciaiak a Vörös-tengertől kiindulva a déli tengerbe hajóztak.  Amikor az ősz beállt, kikötöttek és bevetették a földet otthonaikban, megvárták az aratást és utána továbbhajóztak.

 

A közvetlen termékcserét a gazdasági fejlődés háttérbe szorította, mert az árumennyiség nőtt.

Különböző „pénzpótló” értékek léptek be. Ilyen volt az értékkel bíró tárgyak: pl. nemesfém, festék, kagyló stb. A nemesfém eleinte nyers rudakban terjedt, értéke a nemesfém tartalmától függött.

A kínai bronzérmék után a mai értelemben vett pénzt ismereteink szerint először a kis-ázsiai Lűdiában vertek Kr.e. 7. században.

Az érmék kedvezőbbek voltak a nyers fémnél, mivel kibocsátójuk szavatolta nemesfémtartalmukat és súlyukat. A pénz használatának elterjedése a föníciaiakhoz, majd a perzsákhoz (dareikosz) kötődik

A későbbiek során szinte minden állam élt a pénzkibocsátás lehetőségével. 

 

A föníciai kereskedővárosok legmaradandóbb alkotása a hangjelölő írás volt.

Kr.e. a 19. században már voltak próbálkozások az ábécé létrehozására. Ugaritból ékírásos ábécé került elő, melyKr.e.1350 körül keletkezhetett. Végül Kr.e. 1100 táján Bübloszban dolgozták ki a 22 vonalas jelből álló írást, amely magánhangzókat nem jelölt.

Később ez lett az alapja a héber és az arab írásnak. A görögök a magánhangzók hozzáadásával továbbfejlesztették a találmányt és az így kialakult jelrendszer lett az alapja a mai ábécénknek is.

A föníciaiaknak nagy szükségük volt az egymástól távol álló városokban az egységes lejegyzésre, az adatok rögzítésére, hogy a hosszú hajóutak alatt az adatok maradandósága biztosítva legyen

A különböző népek között egységes jelrendszerre volt szükség. Ez az egységesség előnyt jelentett a korábbi írásokkal szemben.

A hettiták írását és nyelvét a 20. század első felében megfejtették az egykori fővárosuk, Hattusas romjai között talált könyvtár kiégett agyagtáblái segítségével.

 

08.) A zsidó nép és királyság (ok) története 

• · Palesztina: a Jordán folyó és a Holt-tenger vonalától a Földközi tengerig húzódó hegyes vidék.
• · Kr.e.13.században jött létre 12 zsidó (héber) törzs e területen lépett szövetségre.
• · A zsidó nép sémi eredetű, a zsidóknak csak egy része élt Egyiptomban (József), a többi a korábbi hazában maradt

Mózes csapat: Jahve kultusz

• · Egy Istenhit: monoteisták.
• · A zsidó nép nem csak a Mózes csoportból áll. A 12 törzs szövetsége alkotja a zsidó népet.
• · Összeolvadtak, illetve legyőzték a kánaánita őslakókat.(a zsidók és a filiszteusok előtt ők éltek itt)
• · Jeruzsálem akkor még a kánaánitáké volt Dávidig.
• · A zsidók közös harcából nőtt ki a zsidó állam.

Saul (Kr.e.1012 – 1004)

• · A zsidó nép első királya.
• · Sámuel keni királlyá.
• · Az ország egységesítéséért harcolt a filiszteusokkal. Az egyik csatában meghalt.
• · A terület teljes egyesítése Dávid uralkodása idején történt meg.

Dávid (Kr.e.1004-965) létrehozta az államot:

• · Jeruzsálem lett a főváros
• · bevezette az írásbeliséget
• · az adószedést megszervezte
• · törvényeket hoz létre. Erős államot hagy utódjára. (Az államot az egyiptomi mintára szervezte meg.)

Salamon (bölcs) (Kr.e.965-925) Erős kezű uralkodó.

• · Uralkodása alatt a zsidó állam fénykora: Eufrátesztől a Vörös-tengerig.
• · Felépíttette a jeruzsálemi templomot. (Ma mecset áll a helyén)
• · Jó szervező: templom építésénél.
• · A 12 körzet (nomosz) élén kormányzók (helytartók) vannak
• · Salamon halála után az ország két részre szakadt: az északi Izraelre és a déli Júdára.
• · Más népekkel való kapcsolatuk miatt idegen szokások, kultuszok jelentek meg (ez már elkezdődött Salamon idején)
• · Elfordultak Istentől, a próféták (Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel) megjövendölték Isten büntetését az idegen istenek tisztelete miatt.

Izrael - északi rész, nagyobb

• · fővárosa: Szamária (Somron)
• · Választott királyok voltak.
• · Az asszírok Kr.e.722-ben elfoglalták az országot (Somron). A lakosság nagy részét Asszíriába hurcolták,(kitelepítették), majd az ország megszűnt.

Júda - déli rész, kisebb

• · fővárosa: Jeruzsálem.
• · A királyok Dávid dinasztiához tartoztak.
• · Királyaik egy része elfordult Jahvétől, Júda az asszír hódítóktól megmenekült.
• · Az asszír birodalom helyén létrejött Újbabiloni Birodalom (587-539).
• · Ura: Nabukodonozor Kr.e.587-ben feldúlta Júdát, a vezető réteget Babilonba hurcolta, a kincseket elvitte.

 

• · A babiloni fogság alatt a zsidók Istent, azaz Jahvét a mindenség teremtőjének és a földkerekség Istenének tekintették. A zsidó hit tisztán egyistenhívő (monoteista) vallás.
• · Az Újbabiloni Birodalmat a perzsák megdöntötték és a zsidókat Kr.e.517-ben hazaengedték, akik a jeruzsálemi templomot újjáépítették.
• · Az Ószövetség végleges formáját ebben a korban nyerte el. (Kisebb változtatásoktól eltekintve).
• · Ábrahám vándorlása: Ur városa, Harrán, Kánaán földje (Móré tölgyes), Egyiptom, vissza Kánaán.
• · Mózes: fáraó lánya nevelteti, Midiánba menekül, Hóreb hegye (csipkebokor): vezesse ki a népet Egyiptomból, menekülés, Vörös tenger, Sínai hegy (10par.), Edóm miatt vissza Holt tenger kerüli.

 

09.) Asszírok

Kr. e. 1600 körül a Kis-Ázsiában élő hettiták legyőzték az Óbabiloni Birodalmat (vasfegyverekkel).

Kr.e. 1600 és 1000 között hatalmi űr volt Mezopotámiában.

Dél- Mezopotámiát a hettiták nem kebelezték be birodalmukba, csak kirabolták és feldúlták.

Központjuk Babilon lett.  Kr. e. XII. századig birtokolták a térséget. A hanyatlás kora volt.

ASSZÍRIA. Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz között, a Tigris középső folyása mentén terül el. Két jelentős városa: Assur és Ninive. Fővárosuk is. Eleinte Assur.

Asszíria Assur városáról kapta a nevét. (Rajta keresztül pedig Assur istenről.)

Sok istenük volt: politeisták. (pl.: Assur isten) Kr.e. 2000-től itt éltek.

Itt a hegyeknél van elég csapadék, nem kell a folyót használni:

• Öntözés nélküli földművelés, legeltető állattartás van. A hegyek: fában, fémekben (ón, ólom) gazdagok.
• A békés kereskedő nép az ólom és a gyapjú kereskedelmével foglalkozott. Kereskedelmi telepek szárazföldön Föníciában: Karkemis.
• A XIV. századig a mezopotámiai nagyhatalom függősségében éltek. (gazdasági, kulturális)
• Az ólmot Kis-Ázsiába szállították a réz tisztításához.
• Kis-Ázsiában új ólom lelőhelyeket fedeztek fel: az asszírok elestek legfontosabb jövedelmüktől.

 

ÚJASSZÍR KOR Kr.e.10.század – 612.

Kr. e. 11. században haderőreform: Assur katonai vállalkozásokkal akarja pótolni a kieső jövedelmet

A hódítás és zsákmányszerzés az ország fő bevételi forrásává vált.

 

Az állandó hadjáratok a társadalom szerkezetét átalakították: katonai jellegűvé tették.

Az állam élén a nagyhatalmú király állt, a katonai vezető rétegre támaszkodott.

Az asszírok erejét:

v a vasfegyverekkel fölszerelt, harcedzett katonatömegek jelentették

v a lovasságot is bevetették és ostromgépeket is.

Az asszír parasztok harcosokká váltak, helyettük munkaerőről kellett gondoskodni.

A háborúk célja: az emberek elhurcolása: családok deportálása (kitelepítése) Asszíriába.

Agresszív, kegyetlen nép lett, katonaállam:

• · ha megadja magát: adót kell fizetni
• · ha ellenáll: lerombolják a várost, deportálnak, adót szednek

Nem kereskednek, új fővárosuk: Ninive.

Az asszír terjeszkedés fénykora: Kr.e. 8. század:

• · Egész Mezopotámiát uralják, meghódítják Föníciát.
  • o II. Sarrukin: i. e. 722-ben:

v elpusztítja Izraelt

v Júdát adófizetővé teszi 

• o Sarrukin fia: Kr.e.689-ben Babilont földig rombolja, 671-ben Egyiptomot elfoglalja
• o Assur – bán - apli asszír király (Kr.e. 668-629) uralkodásához kötődik:

v egyiptomi további hadjárata

v az egész termékeny félhold uralma alá kerül

v Ninive (Maszur): könyvtár létrehozása

v halálakor megosztja fiai között az uralmat, harcolnak.

A (perzsa) Médek és a Káldok szövetséget kötnek az asszírok ellen: legyőzik őket Ninivében (612)

Az Asszír Birodalom helyén alakul az Újbabiloni Birodalom Kr.e. 626-539

 

010.) Az Újbabiloni Birodalom és kultúrája 

A hódító asszír uralom megkeverte a térség lakosságát. Sorozatos felkelések voltak a kegyetlen uralom ellen. Kr.e. a 7. század második felében az Irán felől érkező médek támadása, és a Babilonban kirobbant lázadás együttesen az Asszír Birodalom összeroppanásához vezetett.

A megrendült Asszíria elleni felkelés élére az országban élő arámiai (=káldok) törzs vezetője állt.  A támadás előtt szövetséget kötött a médekkel, elpusztította Ninivét (612), és az egykori babiloni királyok örökösének nyilvánította magát. Ő II. Nabúkudurri - uszur, a bibliai Nabukodonozor (626-562). Az Asszír Birodalom helyén kialakult az Újbabiloni Birodalom. (Kr.e.626-539). Fővárosa Babilon lett, itt hatalmas metropoliszt teremtettek. A palota óriási volt.

A sémi nyelvcsaládhoz tartozó arámiak a Kr.e. 13. századtól települtek be Mezopotámiába. Egyre jelentősebbé váltak: ők bonyolították le a térség kereskedelmét.

A győztesek felosztották az országot: a médek Észak-Mezopotámiát kapták meg, Babilónia Közép- és Dél-Mezopotámiát és a Földközi - tenger felé eső területet.

Nabukodonozor elfoglalta Föníciát, majd Palesztinát. Innen hurcolták el a zsidó lakosság egy részét. A babiloniak az asszírok módszerét követték (babiloni fogság), a legyőzött területről a lakosság egy részét elhurcolták dolgozni, a kincseiket elvitték, a várost lerombolták.

Rövid időre Babilon ismét régi fényében tündökölt. A gazdasági fellendülés a tudományok és a művészetek felvirágozását eredményezte. A bábeli torony, az óriási zikkurat. Marduk templománál a szentély közepén, egymáson lévő 8 zömök toronynál külső lépcsők voltak. Főkapujuk az Istár kapu, a világ hét csodájának egyike volt a függőkert.

Az Újbabiloni Birodalomban a papságnak vezető szerepe volt.

 

A birodalom terjeszkedése hamar kifulladt. Egyiptomot már nem tudta meghódítani.

Kr.e.539-ben a babiloni uralkodót a perzsák taszították le trónjáról. A perzsák más elvek szerint kormányoztak, nem pusztították el Babilont, sőt a népét sem bántalmazták.

 

011.) Hinduizmus és a kasztrendszer

A Brahmanizmus = Hinduizmus

Eredete ismeretlen.

Tanítása szerint: Kr.e.5092-ben kezdődött a világ és ez a vallás kezdete is. Ez időszámításuk kezdete. Minden ember ezt a vallást vallotta a világ kezdetén. A világot megváltoztathatatlannak tartja. Minden lény örök törvények szerint létezik és a törvényeket nem hághatja át. (egyike: a kasztrendszer)

Cél: hogy mindenki ezt a vallást vallja. Változás lehetősége csak a halál után következik be.

Fogadd el a sorsodat, mivel a lélek mindig más lényben születik újjá.

A lélekvándorlás (reinkarnáció) szerint az újjászületés formája az előző élet minőségétől függ. Attól, hogy valaki mennyire élt kasztja előírásai szerint.

A Brahmanizmus és a kasztrendszer kapcsolata a lélekvándorlásban van.

Lehet magasabb, illetve alacsonyabb kasztba újjászületni, vagy akár állat alakjába.

Sokistenhit (politeizmus) jellemzi.

Három főistenük az örök világrendet, a teremtés és a pusztulás körforgását fejezi ki.

Főistenük:

1.)    Brahma - a teremtő

2.)    Visnu - a megtartó (Krisna, Ráma)

3.)    Siva - a pusztító

• Darma: az örök rend (hozzá igazodik mindenki)
• A Brahmanizmus nem térítő vallás, nem isteni kinyilatkoztatásra alapul, hanem a kasztrendszer sajátos képződménye. Csak a kasztrendszerrel együtt létezhet, mivel azt tanítja, hogy az ember beleszületik a kasztba.

Védák könyve (szent könyv) Himnuszgyűjtemény, Kr.e. 9. században született.

• Tanítása szerint a semmiből keletkezik a világ, a teremtő saját magát teremti.
• Szerelem (vonzás – taszítás). Uppaniságok (magyarázza a himnuszok tartalmát)

Az indus – völgyi civilizáció létrehozói a sötét bőrű dravidák lehettek. Virágkoruk Kr.e.2300-1700 Kr.e.1500 táján az iráni medence irányából harcias fehér bőrű árja törzsek törtek rájuk. A dravidákat az árják pusztítják el. Keveredésük a dravida lakossággal hosszú időszak alatt történt meg.

A hódítók és a meghódítottak együttélésesajátos társadalmat hozott létre.

A társadalomban betöltött szerepük alapján kialakult 4 fő csoport (árják): varnára (bőrszín) oszlott:

1.)    Brahmanák: (papok) szertartások lebonyolítása, szent könyvek tanulmányozása, oktatása. (Védák)

2.)    Ksatriják: (harcosok, közülük kerülnek ki a királyok) alattvalók védelme, áldozatok bemutatása, szent könyvek tanulmányozása

3.)    Vaijsák: (dolgozók) gazdálkodás, kereskedés, áldozatok bemutatása,

4.)    Sudrák: (szolgák) a felsőbb kasztok szolgálata

5.)    Páriák: Az ötödik csoport: vallási alapon érinthetetlen, tisztátalan őslakosság, akik életkioltók: pl. mészáros, bőrkészítő, stb.

Néhány évszázad alatt (Kr.u.1.sz-ra) ez a rendszer merevvé vált. (A kasztból nem kerülhettek ki, nem kerülhettek át másik kasztba az emberek: vallási, hatalmi ok miatt.)

A varnákat az európaiak kasztoknak, a varnarendszert kasztrendszernek nevezik. casta=tiszta

 

012.) Buddhizmus

Az ókori Indiában két jelentős vallás alakult ki: a buddhizmus és a brahmanizmus.

Buddhizmus

• Alapítója: Gautama Szidharta (Kr.e.560-480) Buddha (megvilágosodott)
• 27 évesen elmegy a világból: aszkéta életet él
• fügefa alatt megvilágosodott
• ksatriják kasztjába született, de a kasztrendszert nem helyeselte. Nem is harcolt ellene.
• lélekvándorlásban (reinkarnáció) hisz, azon könnyít
• Tanítása: a szenvedést a vágy okozza. Helyes élet: a vágyakról való lemondás.
• o Ha vágyainktól megszabadulunk, akkor a szenvedéstől is.
• o A boldogságot a vágyakról való lemondással érhetjük el.
• o Önmegtartóztatással és elmélkedéssel kell úrrá lenni vágyainkon.
• o Jutalomként: a lélek kiszabadul a körforgásból, így juthatunk el az áhított megsemmisülés, a NIRVANA állapotába. Ekkor a lélek megsemmisül és eléri az örök boldogságot.
• Az istenek felé fordulás helyett önmagunk megismerésére, tökéletesítésére helyezi a hangsúlyt.
• A tanítás szerint Buddha halandó ember, aki legyőzte vágyait és megvilágosodott.
• Írásos emlékek nem maradtak tőle.
• A buddhizmus hátterét az Indusvölgyi civilizáció jelentette.
• Nyugatra a buddhizmus a Selyemúton terjedt.
• Parancsaik a 10 parancsolathoz hasonlóak.
• Papjai: lámák. (A Dalai lámát az 1950-es években elüldözték Tibetből Nepálba)
• missziós vallás = téríteni akar.
• Templomaik: sztupák
• ima malom (= olyasmi, mint a rózsafüzér)

 

013.) Univerzizmus, a taoizmus és a konfucianizmus

Az univerzizmus szerint az ég, a föld és az ember az egységes mindenség három alkotórésze, amelyek kölcsönhatásban állnak egymással és törvény szabályozza őket.

Két őserő létezik: a yang és a yin. Ezektől származik minden. Ezek a dolgok szüntelen változásának okai. Minden összefügg. Ezek adják a jó és rossz egyensúlyát.

A yang a férfi: aktív, nemző, teremtő.  A yin a női: passzív, befogadó, odaadó.

A kettő egymás párja, kiegészítője, ezért nem ellentétek. Ez a két őserő (szellem és az anyag, az ég és a föld, a mozgás és a nyugalom stb) állandó váltakozásában nyilvánul meg.

Ez a világ működésének két alapelve, amelyet a tai csi jellel szimbolizálnak. Ez az „őskezdet” szimbóluma:

 

Ezt az állapotot egy másik előzi meg: a wui csi, azaz a „kezdet nélküli”, amelyben minden egységben van. Ez a teremtés előtti állapot.

A kínai vallások azt tanítják, hogy az ősöket (elődöket) tisztelni kell.

A kínai hitvilágot a Csou - korszakban foglalták rendszerbe. E szerint az égi és a földi világ megfeleltethető egymásnak. Ahogy az égen a Sarkcsillag a legfényesebb, úgy a földön a császár.

Országukat Mennyei Birodalomnak nevezték, melynek ura a császár egyben főpap. A világ az öröktörvény, a Tao szerint működik. Rendje fölött külön császári hivatal, a „szertartások hivatala” őrködött.

 Tao: eredetileg „út”-at jelent. (Csillagok útját v. bölcs utat, v. törvényt stb.)

 

Kínában Kr.e. 6. században két elvont vallási rendszer alakult ki:

• A taoizmus
  • o Lao-ce nevéhez fűződik
  • o Boldognak vélt ősidők felé fordul, elvet minden változtatást
  • o A világban uralkodó rend és törvény megváltoztathatatlan, a belső lelki és testi béke megteremtésére törekszik.
  • o Az emberek élete legyen számukra édes, ruhájuk szép, lakásuk nyugalmas, szokásaik örömet hozó.
  • o Önző vágyaikat ne kövessék, alkalmazkodjanak, legyenek passzívak. A természettel éljenek összhangban. Tao – tö – king az út és erény könyve.
  • o Nincsenek istenek.
  • o A tao elérését, a lélek nyugalmának megvalósulását a meditácó szolgálja.
  • A kofucianizmus (Konfuciuszról): Kung Fu - ce.
    • o Kr.e. 6-5. század
    • o Ennek alapeszméje, hogy a két őserő (a yang és a yin) változások során átmegy egymásba.
    • o A hagyományok, a felsőbbség tiszteletére, a közösség és az állam szolgálatára tanít.
    • o A múltat tekinti vezérükül.
    • o Ideális társadalmat szeretne.
    • o Kr.u. 1949-ig államvallás volt.
    • o Kung - fu - ce sírja zarándokhely Kínában.

Szükségesnek tartja:

• · a szabályok betartását
• · az engedelmességet
• · hogy államvallás legyen

Azt tanítja, hogy:

• · a császár erényes uralkodó, nevel (szabályok betartására)
• · vezető réteg: a szertartások bemutatását, követését látja el.
• · az átlagember ösztöneit korlátozza és engedelmes

Dalok könyve

• · munkadalokból álló himnuszgyűjtemény
• · A hagyományok, a felsőbbség tiszteletére, a közösség és az állam szolgálatára tanít.
• · A múltat tekinti vezérükül. Ideális társadalmat szeretne.

 

014.) Indiai és kínai kultúra emlékei: dravida kultúra, 10-es számrendszer, Nagy fal, jóga, agyaghadsereg, puskapor, iránytű, papír, selyem, stb

India legősibb műveltsége az Indus folyó völgyében alakult ki. A kevés forrás miatt az Indus-völgyi kultúráról keveset tudunk. Írásuk ismeretlen, megfejtetlen. Pecsételő kövek maradtak fenn: tulajdon megjelölésre. Városi kultúra volt. Kr.e.3. évezred elején alakult ki, Kr.e. 2300-1700 között élte virágkorát. Létrehozói India sötét bőrű őslakói, a dravidák lehettek.

Gazdaságuk alapja az öntözéses földművelés volt a monszun éghajlat alatt (az évnek csak egy ideje csapadékos). Dekkán fennsík nagy része dzsungel, nem lehet termelni. Gyémánt itt található.

Eszközeik elsősorban bronzból készültek.

Terményeik: gyapot, rizs, fűszernövények (bors, kurkuma)

Kőből és égetett téglából épített városok közül kiemelkedett Mohendzsodáro (8000) és Harappa (6000).

Az utcák derékszögben keresztezték egymást (sakktábla). A házakba vizet vezettek, és csatornákon vezették el a szennyvizet.

Az Indus-völgyi kultúra virágzásának a Kr.e. 18. században vége szakadt. Kr.e.1500 táján az Iráni medence irányából harcias árja törzsek törtek előre. Keveredésük a dravida őslakossággal hosszú időszak alatt történt meg.

Az Indiai tudományok:

• az „arab” számok 1, 2, 3 - brahmi - Kr.u.10.században jut Európába az arabok hozzák Indiából
• 0 használata
• szanszkrit írás: megfejtetlen
• jóga: testgyakorlat, a test és a lélek összhangba kerül
• saját termék: gyapot, fűszernövények: bors, kurkuma

Kína ősi időktől fogva lakott hely volt. A neolitikus (újkőkori) kultúrákból a Kr.e.3.évezred közepén alakultak ki az első államok a Huang-he mentén. A Huang-he menti királyságokban már ismerték a fehér porcelán készítését, és a selyemhernyó tenyésztésének kezdete is erre az időszakra esik. A porcelán és a selyem Kína fontos kiviteli cikkei maradtak egész történelme során. A karavánok végcélja elsősorban India és Mezopotámia volt.

Nagyon korán, már a Sang – Jin - korban kialakult a kínai képírás (Kr.e.16.sz), talán a jósló csontok üzeneteinek lejegyzésére. A jelek később egyszerűsödtek, de a szóírásnál nem jutott tovább. A kínai nyelv egyszótagú szavakból áll, így a hanglejtésnek nagyon nagy a szerepe.

Csin Si Huang-ti (Kr.e.221-210), az első császár a szétesett államot újjászervezte, megszilárdította a központi hatalmat, szigorú törvényeket hozott, s ezzel belső rendet teremtett. A külső támadások ellen megerősítette a hadsereget. A hunok támadásai védelmére az északi határ mentén falat emeltetett, melyet őrtornyokkal, bástyákkal is megerősített. A Nagy Fal a kínai civilizáció legismertebb alkotása. Nem egyszerre készült, az évszázadok során több védelmi vonal épült ki a Kr.u. 15. századig. A több ezer km. hosszú falat foglyok ezrei és közrendű szabadok építették.

A császár hatalmát jól jelképezi a nemrég feltárt síremléke. Hamvait egy egész hadsereg (kb.8000) agyagkatona őrzi. Az agyaghadsereg feltehetően az egykori emberáldozatok szokásának emléke.

A teljes fegyverzetben harcra kész agyaghadsereg a kultúrtörténet, a hadtörténet számára rendkívül gazdag forrás.

A kínai kultúra nagyban gazdagította történelmünket. Tőlük származik a 10-es számrendszer.

Kevés olyan nyelv van, mint a magyar és a kínai, ahol a tíz fölötti számok esetén az első szótag vagy szótagok a tízesek, és a további szótagok az egyesek értékét fejezi ki.

Kínában találták még fel az iránytűt, a papírt, cserepet, teát, a puskaport. Az utóbbit tűzijáték készítése kapcsán fedezték fel. A gyógyászat terén is volt felfedezésük: akupunktúra.

Az első kínai állam határai a Kínai Nagyfalon belül voltak. Csin Si Huang-ti idején minden irányban terjeszkedett az ország. A Han - dinasztia India felé növelte határait (Korea, É-Vietnam).

Kína a Han - kor derekán élte virágkorát. Jelentősen fejlődött a mezőgazdaság (öntözés, eke), és a vasolvasztással a kézműipar. Nagy városok jöttek létre. A Selyemúton megélénkült a kereskedelem. A porcelán és a selyem áruér indiai üveg, ló, teve, rabszolga, arany és ezüst érkezett az országba.

A külkereskedelemmel a technológiák is tovább terjedtek, a kínai ipar újításai más országokban is.

Oldal: Töri - Ókori Kelet
Gyere és nézz be! Remélem tetszeni fog:) Nyitás: 2015. 04. 27. - © 2008 - 2024 - loveandpeace.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat